Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2011

Vörös méhbalzsam-Bergamott

Kép
Monarda dydima



Ismerjük meg a sokoldalú méhbalzsamot!
A méhbalzsam (Monarda dydima) egy Észak-Amerikában őshonos évelő növény. Elsősorban az Oswego tea alapanyagaként ismert, de leveleit használják limonádék és más hideg italok készítéséhez is. Fűszeres aromája miatt zöldfűszerként is megállja a helyét, de még a parfümkészítők is előszeretettel használják. Mit kell tudni a méhbalzsamról?
Latin elnevezés: Monarda didyma Növény típus: Évelő Lombozat: Van Virágzás: Van Illat: Van Fényigény: Szereti a teljes napfényt Virágszín: Piros, fehér, lila, levendulaszínű
A méhbalzsam, más nevén vörös indiáncsalán, vad ápolka vagy bermagott egy évelő gyógynövény, ami a menták családjába tartozik. A méhbalzsam nem az élénkpiros virága miatt vált közismertté, ami júliustól késő augusztusig , hanem az Oswego tea forrásaként, amely egy másik közismert elnevezése a Monarda didyma-nak. A méhbalzsam egy Észak-Amerikában honos szívós és aromás növény. A méhbalzsam Nicolas Monardesnak köszönheti nevét, aki eg…

Borzas kata

Kép
Nigella damascena

Mediterráneum; 40-50 cm (június-szeptember)
Latinul nigellus = feketéllő. A középkortól termesztett rokonát (N. sativa) ugyanis fekete kömény, parasztbors néven kalács ízesítésére használták. Népi nevei a szép virág és a borzas, gallérozó levelek kontrasztját érzékeltetik: németül "menyasszony a kócban" - angolul "szerelem a ködben" - szlovákul "menyecske a tüskebokorban". A franciáknál "pókfű" - ott gyom, mint a mi mezei kandillánk vagy katicavirágunk (N. arvensis). Modern kertekbe gyomszerűen szétszórt foltokba vessük.




Piros gyűszűvirág

Kép
Digitalis purpurea

Nyugat-Európa; kétéves, 120 cm (június) Latinul digitus = ujj, digitalis =gyűszű. A mi tölgyes erdeink sárga gyűszűvirágát (D. ambigua) a nedvesebb éghajlatú Nyugat-Európában vágásokon, erdőszéleke ez a piros virágú faj váltja fel.  Fontos gyógynövény: az egyetlen drog, amelyet közvetlenül felhasználnak szívbetegek gyógyítására. Évelő ágyásban, tömegben kevésbé mutat - inkább félárnyékos fordulók, szögletek meglepetésének szánjunk néhány tövet. Tőosztással vagy magról szaporítva már a következő évben nyílik.


Kerti sisakvirág

Kép
Aconitum napellus

Skandinávia; 80-100 cm (június) A nemzetséget Theophrasztosz említi ezen a néven mint gyógyfüvet. Magasabb hegyekben, sziklás, köves helyeken szedték, innen a neve: akoné = kő. A monda szerint a Héraklésztől legyőzött, dühödt Kerberosz mérges nyálából nőtt. Lisztes, ehetőnek látszó gumója mérges; kezdetben izgatólag hat, később azonban szív- és légzőszervi bénulásos halált is okozhat. Alkaloidája az akonitin, reumás megbetegedések gyógyszere. Nedves talajt és nálunk félárnyékot igényel. Magvetéssel és tőosztással szaporítják.


Japán szellőrózsa

Kép
Anemone hupehensis

Közép-, Nyugat-Kína; 40-90 cm (július-augusztus) Görögül anemosz szelet jelent. A könnyed virágokat mintha szellő lebegtetné a bokrok között. a néphit szerint szélben nyílnak. Nagy tőlevelei sok vizet párologtatnak, ezért szereti a nedves talajt, ahol egy-egy tövön tizenöt virágot is hoz. Vágott virágként nagyon kedvelik, finomsága megkapó. Keresztezésből származik a sokszirmú lepellevelű A. hybrida, amely éppoly feltűnő, mint a tölgyerdeinkben élő, nagy termetű, fehér virágú erdei szellőrózsa (A. silvestris.  Tőosztással és magvetéssel szaporítják.











Ernyős tatárvirág

Kép
Iberis umbellata.


Dél-Európa; 10-30 cm (május-június). Nevét egy Iberisz nevű ógörög gyógynövényről kapta, amely talán Ibériából származott. Különös növények az Iberisek - virágzatuk ernyőszerű, s a négy szirom közül a külsők jóval nagyobbak. Innen ered a "szirmanyúlt" elnevezés Diószegi füvészkönyvében. Jó szegélynövény, napos szikla- és kőkertekben szép színfolt - évenként magától is újul. Magvetéssel szaporítják.