2012. január 29., vasárnap

FOKFÖLDI IBOLYA

Saintpaulia ionantha

Fotó: valogatasaim.blogspot.com

Kelet-Afrika, Tanganyika; évelő, teleltetni kell. Saint-Paul-Illaire-ről (1860-1910), a növény felfedezőjéről nevezték el. A tropikus Afrika Uzambara hegységében, sziklarepedésekben akadtak rá. Növénytani szempontból nincs semmi köze az ibolyához, csak hasonlít rá - mint ahogy nincs köze Fokföldhöz sem, valójában uzambarainak kellene hívni. Cserépben egész éven át nyílhat. Hűvös, párás helyen tartsuk, mohába süllyesztve, és azt öntözzük. Szaporítása levéldugványról, vízben 3-4 hét.


Hogyan gondozzuk a fokföldi ibolyát (Saintpaulia hibridek)?

Megfelelő gondozás mellett állandóan, több éven át virágzik. Ehhez öt elengedhetetlen kellékre van szükségünk: fontos számára az állandó meleg, gondos öntözés, magas páratartalom, világos hely, és a rendszeres tápanyag-utánpótlás.
A növény levelei kerekdedek vagy szív alakúak, felszínük bolyhos, zöld, fonákuk pedig liláspiros vagy világoszöld. Virágai egyszerűek vagy összetettek, színük fehér, rózsaszín, bíborvörös, ibolyakék vagy tarka lehet. Az elnyílt virágokat és a fonnyadt leveleket azonnal csípjük le. Az idősebb növényekről az oldalhajtásokat le kell venni. Vigyázzunk, hogy a levelek ne érjenek az ablaküveghez.

A fokföldi ibolya gondozása

Fényigény: Egész évben sok fényt igényel, de fontos, hogy tűző napsütésnek ne tegyük ki. Félárnyékon is eléldegél.
Hőigény: Fontos számára a magas hőmérséklet, nyáron 18-22 °C, télen, pihenési időszakban legalább 16 °C. Óvjuk a huzattól és a hirtelen hőmérsékletváltozástól.

Vízigény: Tartsuk a földjét mindig nedvesen, két öntözés között hagyjuk, hogy a talaj felszíne egy kicsit kiszikkadjon. Lehetőleg szobahőmérsékletű vizet használjunk, s ügyeljünk, hogy az is csak a talajt és ne a leveleket érje.

Páratartalom: Nagy páratartalmat igényel, ezért a cserepet állítsuk nedves kavicsrétegre.

Betegségek: A tűző naptól sárga foltos lesz a levele, a túlöntözés tőrothadásos megbetegedést okozhat. Ha a virágok és a levelek penészesek, botrítisz- vagy lisztharmatfertőzés támadta meg.

Kártevők: A viaszos tetvekre és a levéltetvekre érzékeny.







2012. január 21., szombat

Pillangóvirág - Cosmos bipinnatus


Mexikó; éves 120 cm (július-október). Kozmosz=dísz, ékesség görögül, bipinnatus=kétszárnyas latinul. Vékony szárán szinte lebegnek a lepkekönnyedségű virágok. Rövid nappalos növény: 14 óránál rövidebb megvilágítás után nyílik, így korai vetéskor már júliusban virágzik. Rendszerint magától újul - napos, parlagos helyeken, kavicsos udvarokon, elszórt magvaiból. A tengelicék kedvenc elesége, magéréskor csapatosan jelennek meg a pillangóvirág élő sövényein.

Elmaradhatatlan dísze a napsütőtte vidéki virágágynak a páfrányokhoz hasonló levélzetű és a margarétához hasonló, de számos árnyalatban nyíló virágú pillangóvirág.
Ez a növény nem bánja, ha meleg és száraz helyre kerül, ezért ideális választás a kevés gondozást igénylő kertekbe. Hajlamos évről-évre kihajtani. 

Vetés:
A magokat áprilisban szórjuk el a felszínen, majd keskeny rétegben húzzunk rá a morzsalékos talajból. Ritkítást igényel. 



Tengelice madárka


NAPRAFORGÓ, érdes



Helianthus rigidus

Nyugat-Észak-Amerika;  évelő 1,5-2 m (augusztus-szeptember). Héliosz=nap, görögül. A vadnyugati préri növénye - a mi éghajlatunkon meghonosodhat, s el is vadul. Közeli rokona a takarmánynak termelt  csicsóka és napraforgó. Félig telt fajtái vannak. Időnként ritkítani kell.




2012. január 17., kedd

SARKANTYÚKA



Tropaeolum majus

Peru-Kolumbia; éves és évelő is lehet, télen teleltetni! 30-150 cm (május-november). A görög tropaion=győzelmi jel kicsinyített alakja, levele ugyanis pajzshoz, virága sisakhoz hasonló. 
1684-ben került először kertekbe Hollandiában, de Lippai János már a Posoni kertjében említi, sárga szarkaláb néven. (Első kertészeti szakírónk 1664-ben 150 virágfajtát ismertetett bátyja híres Prímáskertjéből.) Hazájában évelő, 3 méter magasra is felkúszik - de a mai, többszörösen keresztezett és nemesített sarkantyúkánk (T. cultorum) roppant változatos, törpe is lehet, mint az angol eredetű hüvelykmatyi típus. Májusban vetik állandó helyére. Ezek a virágok kezdve a cserjés margitvirággal, mindegyik növény alkalmas napos balkonokra!
Az elhullott magjairól a következő évben is elszaporodik!












2012. január 7., szombat

MUSKÁTLI


Pelargonium zonale

Fokföld; Cserjésedő, fagymentes helyen teleltetni 40-80 cm (május-október).  A muskátli nevet jellegzetes mósusz- (pézsma) illatáról kapta; a németes moxchata lett nyelvünkön muskáta s végül muskátli. szinte magyar virág lett nálunk a falusi tornácokon, ablakokban, pedig Afrikából származik. Az egyszerű, sávos levelű muskátli (P. zonale) Európában teljesen átalakult, keresztezték, nemesítették, míg jellegzetes kerti muskátli (P. hortorum) keletkezett. 1863.-ban mutatták be az első telt virágú példányt. Sok száz fajta után ma ismét az egyszerű élénk színű formákat kedvelik. Hazájában fél évig szárazon, fél évig nedves, párás környezetben él; szárazon, hűvösben teleltessük, nyáron az öntözést meghálálja. Augusztusban dugványozzák.




2012. január 2., hétfő

CSERJÉS MARGITVIRÁG



Chrysanthemum frutescens

Kanári-szigetek; cserjésedő, fagymentes helyen teleltetni. 30-150 cm (május-október).
A napsugaras mediterrán vidékek, a déli kertek legszebb dísze, csaknem egész Dél-Európában virít embermagasságú margarétatengere. Hazájában, ahol a nyári félév száraz, a langyos tél esős, ott télen virágzik, s ilyenkor a Riviéráról nagy tömegben exportálják. Nálunk világos, hűvös télikertben egész télen, nyáron pedig napon, bő öntözéssel, gazdagon virágzik. Dugványozással szaporítják.