A levelek funkciója



A levél a növény tüdeje

A levél nemcsak a szobanövények dísze, hanem épp oly létfontosságú része, mint az ember tüdeje. 

A növények a levelek segítségével lélegeznek, de sokkal több funkciójuk van, mint az emberi tüdőnek. A levegőből szén-dioxidot, a gyökerekből vizet vesznek fel, ezekből pedig cukrot állítanak elő. A szükséges energiát a napfényből nyerik. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezzük. A növények sötétben egyáltalán nem fotoszintetizálnak, és télen is alig.



A lomberdőben minden levélhez elér a fény: a felső levelek ferdén állnak, az alsók vízszintesen, hogy a lehető legtöbb fényhez jussanak.

Növények nélkül nem lenne élet

Amikor a cukor elkészült, visszamarad az oxigén, amelyet a növény kilélegez. Számunkra pedig pont ez az a fontos anyag, amelyre a légzésnél szükségünk van.

Beszélgessünk a növényeinkkel!

Valószínűleg nincs különösebb hatással a növényekre, ha "Jó reggelt" kívánunk nekik, de legalább a beszéddel kilélegzett szén-dioxidot hasznosítani tudják.

Lombozat

Miért forgatják a növények leveleiket

Ha egy nyári napon dús lombú fa alá állunk, el sem tudjuk képzelni, hogyan jut el a fény az alsóbb levelekhez. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a lombozatot, láthatjuk, hogy a felsőbb levelek többnyire függőlegesen állnak, hogy a fény egy része az alsóbb levelekhez is eljuthasson. Az alsó levelek viszont vízszintesen helyezkednek el, hogy fel tudják fogni a maradék fényt.

Nem vet árnyékot
az ausztrál eukaliptusz (Eucaliptus globulus) esetében azt tapasztalhatjuk, hogy az összes levél pontosan a napsugarak irányába mutat. A fa gyakorlatilag nem vet árnyékot. A forró nyári napokon így védik ugyanis magukat a levelek a megégéstől.

Levegőnyílások

Becsukódnak, ha a növénynek vízre van szüksége

A levél felső és alsó oldalán felhámsejtréteg található. Különösen a levél fonákján helyezkedik el sok hasadék formájú nyílás, amelyeket két ajaksejt tud nyitni és zárni. A növény a levegőnyílásokon keresztül veszi fel a szükséges szén-dioxidot, és adja le az oxigént. Ugyanígy veszi fel és adja le a vizet is.


A lándzsarózsa (Aechmea fasciata) levelei világosak, ha száraz a növény, ily módon visszaveri a felesleges napsugarakat. Ha azonban nedves, megdagadnak a levelei, tiszták és átlátszóak lesznek, így a fény az egészen mélyen lévő sejtekig is lejuthat, és megkezdődhet a fotoszintézis.

A növény védi magát
Ha a növény kevés vízhez ju, védi utolsó tartalékait is, ezért bezárja a levegőnyílásokat. Ilyenkor nem termel energiát és megáll a fejlődésben is. Más növényeknek a levelein szőr- vagy viaszréteg található, amelyekkel a párologtatást képesek korlátozni.

A fénymennyiséghez alkalmazkodó levelek
Vannak olyan növények, amelyek levelei a fényviszonyokkal együtt változnak. A könnyezőpálma levelei pl. tagoltabbak, ha világos helye van a növénynek. Ha elegendő fényt kap, kisebb levélfelület is elegendő a megfelelő fotoszintézishez.
A színes levelű növények levelein annál több folt jelenik meg, minél világosabb helyre tesszük őket. Sötét helyen pedig szinte teljesen visszazöldülnek.

Levélerek

Kis csővezetékek
A levélerek minden növénynél jól láthatóak, főleg ha a levelet a fény felé tartjuk. Ezek az erek valójában kis csővezetékek, amelyek a növény által a levelekben gyártott cukrot elszállítják a növény többi részébe.
Ezen kívül a növény az erek segítségével vizet és ásványi anyagokat vesz fel a gyökerekből. Az erek felső része olyan anyagokból áll, amelyek a leveleket támasztják, míg az asló rész anyagainak segítségével a folyadékok szállítása történik.


A homoknád, melyet a homok megkötésére használnak, megelégszik azzal, hogy bezárja a levegőnyílásait. Az összetekert levelek kötőtűre emlékeztetnek.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése